A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló új kormányrendeletről
A rendelet (Magyar Közlöny 2016. évi 79. sz) hatálya a szerződés alapján:
a) közúton tehergépjárművel végzett fuvarozási, valamint b) díj ellenében tehergépjármű rendelkezésre bocsátási tevékenységre terjed ki, ha az áru átvételének helye és kiszolgáltatásának helye Magyarország területén van.
A teljesség igénye nélkül, röviden nézzük át az új rendelkezés főbb elemeit.
A fuvarozást és szállítmányozást 2014 –ben szabályozták újra. Az akkor megváltozott új Polgári Törvénykönyv a sok évtizede nem változó regulákat nem hagyta érintetlenül. Az addig önálló, nevesített jogügyletet a Ptk ma már az általános vállalkozásokra vonatkozó szerződések részének tekinti.
A mostani frissítés túl sok újdonságot nem hoz, inkább újravágták a Ptk, a régi KÁSZ, CMR Egyezmény elemeit, ez alól talán csak a zártrendszerű rakodás, ami kivétel. Eleddig nem foglalkozott ezzel a disztribúciós elemmel illetve gyakorlattal a jogalkotás.
Újdonság az inkasszó lehetősége, amelyet a fuvarozó köthet ki a megbízójával szemben. Inkasszóhoz hasonló joggal eddig is bírt a szállítmányozó és a fuvarozó, mégpedig zálogjoggal az áru felett, a „fuvardíj és költségek erejéig”. A zálogjog életszerű, méltányolható, ezt a fuvaroztatónak is be kell látnia. A fuvarozás költséges, egyfajta hitelezést is jelent a megbízó felé, és amíg a fuvaros birtokon belül van, addig bizton számíthat a fuvardíj megfizetésére.
Inkasszó már más tészta, ugyanis ez a megbízó bankszámlájához való hozzáférést biztosít a fuvarozó számára, amit aligha fogadnak el a piaci szereplők. Ez a várhatóan a nesze semmi, fogd meg jól rendelkezés szerint a fuvarozó csak úgy inkasszálhat, ha megbízó külön nyilatkozik, miszerint késedelmes fizetése esetén, számlájáról a fuvardíjat – a késedelmi kamattal együtt-, a fuvarozó leemelheti. Vajon hányan fognak ilyen nyilatkozatot kiállítani…?
30 napos fizetési határidő
Szokásos magyar abszurd, sete-suta rendelkezés, a fuvarozót hozza helyzetbe. A nagy ívű új rendelkezés szerint ugyanis, a fuvardíj a szolgáltatást követő 30 napon belül jár a fuvarosnak, noha az még nem is nyújtott be számlát! Nem igazolta a teljesítést, annak hibamentességét, nem nyújtott be okmányokat, fuvarlevelet, semmit, de már ketyeg a fuvardíj!
Ez a szerződési szabadság elvét sérti, hiszen a fizetési határidő két fél megállapodásának kérdése, és nemcsak a fuvarozásban. Ez lerakodáskor, áru kiszolgáltatást követő azonnali készpénzfizetéstől terjedhet 90 napig is. Szabad a döntés, szabad a belátás, semmi nem kötelező! Valószínűleg a törvényalkotók szándéka a (kis)fuvarozók védelme a gazdasági erőfölénnyel rendelkezőkkel szemben.
Szép a szándék, arról azonban megfeledkeztek, hogy a fuvarozók gyakorta számláznak késedelmesen. Ilyenkor legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a „sofőr fuvarban van, nála vannak a papírok”, így addig nem tudnak elszámolni, tehát nem is számláznak. A mi gyakorlatunkban számos alkalommal kell sürgetni a vonatkozó számlákat, okmányokat és természetesen a fuvarszámlát egyes alvállalkozóinktól, hiszen mint szállítmányozók nem tudunk mi sem számlázni, nemcsak a fuvart, de a járulékos költségeket (raktározás, biztosítás, stb) sem, ha azt egyszámlába állítanánk. Megbízóink szintén várják a számlát, hiszen vagy a könyvelésük sürgeti, vagy ők is továbbszámláznának.
Olykor úgy tűnik, mintha nem is kellene a bevétel egyes fuvarozóknak…
Állásidő
Az új rendelkezés abszolút életszerűtlen. A jogszabály kiötlői ezúttal sem ismerik a gyakorlatát annak, amit szabályozni kívánnak, ugyanis aki egy komplett kamion vagy konténer, akár részrakomány gépi, nemhogy kézi rakodására 1 óra hosszát elegendőnek tart, az közelében sem járt egy áruraktárnak.
Gyakorta előfordul, hogy már a rakodásra várakozás meghaladja az egy órát, különösen nagy áruforgalmú rakodóhelyeken. Az egy óra hossza rakodási időbe számoljuk még bele, hogy ez idő alatt kell elkészülnie az okmányoknak is, amit jellemzően csak a berakodás után állítanak ki! Multi cégeknél egyébként jellemző a hosszadalmas papírozás, és ők aligha fognak a jövőben percek alatt elkészülni mindennel…
A gyakorlatban átlag 2-4 órát szánnak rakodási időre a fuvarozók, ez méltányos, és számon kérhető. A rövid határidő egyébként visszterhes, ugyanis a 16. pont rendelkezik a fuvarozó kiállási késedeleméről is, ami ugyancsak 1 óra elteltével beáll!
Rakodási díj
A KÁSZ rendelkezik a rakodási díjról is. A szabályozás szerint az áru berakodása a feladó, míg a kirakodás a címzett kötelezettsége. Jelentem: eddig is így volt!
Nyilván ettől el lehet és a múltban is lehetett térni, így a fuvarozó külön díjazás fejében, a maga költségére és kockázatára a rakodást átvállalhatta.Ennek hiányában a fuvarozó feladata rakodás irányítása (de nem a rakodás), és a rakomány biztonságos rögzítése, ez nem szorul magyarázatra.
Raklap és göngyöleg cseréről is rendelkezik a 11§, ami ismét feleslegesnek tetszik, mert megállapodás kérdése, hogy a fuvarozó azt ellátja-e vagy sem. Általában nem, mert csereraklapos autó igen ritka.
Fuvarozó felelőssége
A hazai szabályozásba átemelték a nemzetközi közúti árufuvarozást szabályozó hatályos CMR Egyezményt, nyilván az EU megfelelés követelményére.
Késedelmes kiszolgáltatás, kötbér
Nem sok új elemet találunk.Késedelmes kiszolgáltatás esetén felel a fuvarozó, ahogy eddig is, és nem hivatkozhat járműve hibás állapotára, ahogy azt gyakorta teszik.
A késedelem, ahogy utaltunk rá, egy óra elteltével már beáll és „késedelmes kiállítása esetén a feladó elállhat a szerződéstől…” A kötbér nem haladhatja meg a fuvardíj összegét, kivéve az érdekbevallás esetét, amivel mi még a gyakorlatban nem találkoztunk.
A zártrendszerű rakodás
A KÁSZ új eleme a zártrendszerű rakodás szabályozása.
Főleg a gyárak, multik és nagyvállalatok gyakorolják, és az utóbbi egy-két évtizedben terjedt el jobban. A zártrendszerű rakodás lényeges eleme, hogy a gépkocsivezető nem lehet jelen a rakodásnál, azt nem is felügyelheti. Nyilván fontos titkokat fürkészhet ki, vagy csak hogy ne legyen útban, de sofőrnek a rakodás ideje alatt végig a vezetőfülkében, vagy a járműtől távol kell tartózkodnia, miután rátolatott a dokkolóra vagy a rakodórámpa mellé. A berakodás végeztével megkapja a papírokat és már indulhat is útjára, hiszen ott tornyosul a következő üres kamion. Előfordul, hogy a rakományrögzítést is a feladó végzi el, különösen a nagyobb gyárak gyakorlata ez.
Mivel a fuvarozó felel az általa átvett és kiszolgáltatott áruért, érthető, hogy a zártrendszerű rakodás esetében ez már nem kérhető számon. Az új szabályozás ezen része tehát helyes, alkalmazkodik a szállítmányozás mai követelményeihez.
A változtatásokat összegezve, az új szabályzat jellemzően „fuvarosbarát”.
Ez önmagában nem baj, ha az a gyakorlatot követi, életszerű, és nem állítja feleslegesen egymással szembe a fuvarozót és fuvaroztatót. Az a benyomásunk, hogy a rendelkezést az ilyen-olyan fuvarozói érdekszervezetek sugallhatták, vagy valamilyen gittegylet, amely leegyszerűsített szemléletét kölcsönözte a jogalkotónak.
Linkek, letöltés:
Kormányrendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről – KÁSZ 2016