Fuvardíjak – meddig nőnek még?

A közúti fuvardíjak emelkedését a bőrünkön érezzük.

Hivatalos statisztikák még nem állnak rendelkezésre, de a tapasztalatok szerint, átlag 35-50 százalékra tehető a fuvardíjak emelkedése 2016-2017 óta. A fuvardíjak emelkedése mellett, vagy ennek ellenére, fuvarozó illetve sofőrhiány is sújtja az ágazatot.

A fuvarpiaci krízisnek egész társadalmat érintő vonatkozásai vannak, hiszen drágábban kerülnek a boltokba a fogyasztási cikkek. A tőkeszegény kis cégek, főleg az alacsony (jellemzően 6-10%) árréssel dolgozó termelők, kiskereskedők könnyen bajba kerülhetnek, hiszen a megemelkedett fuvardíjak, azaz beszerzési költségek mellett, a megemelkedett munkabéreket is ki kell termelniük.

Tavaly, az első félévben ugrottak meg igazán a fuvardíjak.

EU-s közúti fuvariszonylatokon, különleges kezelést nem igénylő, szokványos kereskedelmi árufuvarozás esetén a nagy kamionoknál 0.8 centről 1 és 1.3 euróra; 12tonnás tehergépkocsik esetében 0.6-ról átlag 0.9 – 1 euróra növekedtek a kilométer díjak. (A költséges hűtős, tartályos, ADR-es fuvarozást itt nem számoljuk.)

Hogy ezt mi váltotta ezt ki, az majdnem édes mindegy, amikor ki kell „csengetni” a fuvarozó  gyakran borsos fuvarszámláját. A legtöbben úgy vannak vele, hogy mindenért többet kell fizetni mint eddig, kezdve az áfa csökkentett építőanyagtól, az áfa csökkentett élelmiszerekig…

Itt akár véget is érhetne a cikk, de azért – a teljesség igénye nélkül – nézzük át mégis az árfelhajtó okokat:

  • Üzemanyagárak: az egész világon ingadozást mutatnak, bár ezt a nemzetközi darabárus közúti fuvardíjak a legritkábban követik, vagyis „lefelé ingadozást” csak olykor-olykor mutatnak…

Mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül az üzemanyagok árát. Idén nyáron az átlagos literenkénti benzinár 402 Ft, a gázolajár 409 Ft körül alakult a hazai kutakon. A jelenlegi gázolajár 20,6 százalékkal magasabb a tavalyinál.  (A fuvarozó a gázolaj hazai áfáját, illetve a jövedéki adó egy részét visszaigényelheti. Jelenleg a jövedéki adó 110,35 Ft/liter, ebből literenként 7 Ft igényelhető vissza, továbbá egyéni kedvezményeket is érvényesíthet az üzemanyag forgalmazó vállalatoknál.) 

  • Árfolyam: 2017-ben átlag 310 forintos EUR árfolyammal számolhattunk, 302.84 Ft – 314.62 Ft-os sávban. Idén szeptemberig 308.33 – 330.04 Ft-os a sáv. Jelenleg 326.7 forint egy EUR deviza középárfolyama.

A nemzetközi fuvarban közlekedő járművek költségei többnyire euróban jelentkeznek. Ilyen kiadások az üzemanyag, útdíj, engedélyek, ilyen-olyan díjak (komp, alagút, parkolás), bürokratikus költségek (pl. helyi diszponens/kezes tartása Franciaországban) terhei.

  • A megemelkedett fuvardíjak, illetve a fuvaros és sofőrhiány legfőbb oka a megnőtt bérek, illetve az ennek ellenére továbbra is fennálló, az egész társadalmat sújtó munkaerő elvándorlás.

2018. január–júniusban a bruttó átlagkereset Magyarországon: 324 400 forint (KSH). A hazai „nagykocsis”, nemzetközi sofőrök – magasan az átlag fölött – 500 000/650 000 forintot, átlag 1800.- EUR-t visznek haza (alapfizetés juttatásokkal). A kivándorlók kedvelt országának számító Egyesült Királyságban átlag 2700 EUR körüli fizetést kapnak. (Ugyanakkor a rezsiköltségek lényegesen nagyobbak a hazainál.)

A sofőrhiány az egész EU-ban fennáll, de különösen jellemzi északi szomszédunk gazdaságát. A felvidéki fuvarozókat tömörítő ČESMAD adatai szerint, „míg Szlovákiában sofőrök ezrei hiányoznak, addig jelenleg 7-8 ezer gépjárművezető dolgozik külföldön”.

Magyarországon államilag támogatott sofőrképzéssel próbálják a problémát orvosolni, Felvidéken a fizetést terhelő adók csökkentésével, ugyanis a jelenlegieknél magasabb fizetést már nem tudnak kitermelni a fuvarozócégek.

A fuvarozó cégek próbálják javítani a munkakörülményeket. Komfortosabb teherautókat (klíma, hűtő, kis TV), kamionokat szereznek be, vagy csak kevésbé megterhelő, „rövid” fuvarokat vállalnak. Általában ez kevés gyógyírt jelent, ugyanis a munkavállalók jellemzően csak a számokat tartják szem előtt.

Egyes gépkocsivezetők – egy fuvarozó vállalkozás tulajdonosának szóhasználatával élve – szinte zsarolnak a magasabb fizetésért és a kevesebb munkáért. Internetes közösségekben vagy kamionparkolókban cserélgetik az információkat; ki, hol, mennyit keres, hol fizetnek többet.

Ennek megfelelően, gyakorta váltogatják a munkahelyeket. Próbaidős foglalkoztatásban érdekeltek, így felmondási idő nélkül, pillanatok alatt tudnak odébb állni, ha úgy látják jónak. (Ez megtörténhet akkor is, amikor valamilyen kihágásért büntetést kell/kellene fizetnie a sofőrnek, bár a csekket az üzembentartó, azaz a fuvarozó cég kapja.)

Ez nehéz helyzetbe hozza a munkaadókat, hiszen gyakran nem tudják teljesíteni fuvarvállalásaikat, így anyagi és erkölcsi kárt szenvednek, valamint romlik a szakmai morál.

Egyébként egyre több kamionvezető hölgy jelenik meg a nemzetközi fuvarozásban és logisztikában, ám a nagy számban elvándorolt sofőröket egyelőre még nem tudják pótolni.

.

Ez a jellemzően „macsó” szakma is el fog nőiesedni?

 

 

Számos fuvarozó cég dobta be a törölközőt, nyilván a nehezen kitermelhető béremelkedés is fő okként szerepel. Az Opten adatai szerint 10152 árufuvarozással foglakozó cég működik Magyarországon, ez 902-vel kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Szerinte az olcsóbb munkabérekre alapozott versenystratégia már nem folytatható, a nyugati országok piacvédő szabályozásai miatt.

Mi várható?

 

Nyugat-Európa gazdasági elszívó ereje óriási. Nagy népességének, fejlett gazdaságnak köszönhetően a logisztika is erős ágazatnak számít, komoly növekedési potenciál jellemzi. Az árufuvarozás nagymérvű közútról elterelése a kombinált, vasúti, vízi utakra továbbra is csak a környezetvédők vágyálma. A kiterjedt és növekvő logisztikai központok, hatalmas kamionflották, a folytonos úthálózat bővítések és autópálya építések a közúti fuvarozás nagy jövőjét mutatják, nyilván a sofőrkereslet a közeljövőben sem fog csökkenni. (Az önvezető kamionok tömeges alkalmazásának ideje még nem jött el).

Segítene a megoldásban, ha a fuvarozók érdekeiknek megfelelően módosulna az ágazat jövőjét meghatározó Európai Mobilitási Csomag, például csökkentve a fuvarozó vállalkozások adminisztrációs terheit.

Adómérséklés: a hazai adóék EU-s összevetésben is magas. 2018-ban egy hazai (gyermektelen) munkavállaló a havi bruttó 300 ezer forintos fizetéséből 199 500 forintot visz haza, a munkaadója pedig további 63 ezer forintot fizet az államnak. Tehát 363 ezer forintból 163,5 ezer forint megy az államkasszába több jogcímen. (Az adóék a két összeg hányadosa, vagyis idén 45 százalék.)

A munkaerő kivándorlás talán gazdasági-szociális intézkedésekkel is mérsékelhető lenne. Ennek fő eleme lehetne az ország és a hazai adófizetők (az „itthon maradottak”) érdekeit szem előtt tartó, a külföldi munkahelyre bejelentett dolgozó hazai szociális, egészségügyi ellátásnak az újra szabályozása.

 Dízel üzemanyagárak Európában 2018.08.15-én (Magyar Autóklub)

Ország Pénznem Ár 
Ausztria EUR       1,224
Belgium EUR       1,543
Bulgária BGN         2,31
Csehország CZK       31,42
Dánia DKK        9,79
Finnország EUR       1,363
Franciaország EUR       1,459
Görögország EUR       1,414
Hollandia EUR       1,452
Horvátország HRK        9,82
Írország EUR       1,339
Lengyelország PLN        4,98
Magyarország HUF     405,00
Nagy-Britannia GBP       1,308
Németország EUR      1,280
Norvégia NOK       15,75
Olaszország EUR       1,505
Oroszország RUB       45,05
Portugália EUR       1,428
Spanyolország EUR       1,225
Svájc CHF         1,75
Svédország SEK       16,06
Szerbia RSD     162,90
Szlovákia EUR       1,194
Szlovénia EUR       1,286