Nemzetközi fuvarozás és a CEMT engedély

Eddig is ellenőrizték és ellenőrzik az EU-n kívüli országokba történő nemzetközi fuvarozást, és a szigorú számadású ún. CEMT fuvarozói okmányt, amelynek mindig a fuvarozónál kell lennie. Ebben fel kell tüntetni a határátlépés idejét, helyét, üres és rakott futást, kilométeróra állást, stb. Az engedély felhasználásáról a fuvarozónak meghatározott időszakonként jelentést kell készíteni és eljuttatni a NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal részére.

2014. július 1-től a feladónak, azaz az áru küldőjének és a címzettnek is meg kell vizsgálnia a fuvarozói engedélyek érvényességét, felhasználási módját, mindezt 300 ezer forintos büntetés terhe mellett!

Nem árt tehát fuvarozói engedélyek vizsgálatára képeztetnie magát annak, aki nemzetközi fuvart merészel rendelni! A kuncsaftnak ugyanis meg kell győződnie arról is, hogy az engedély típusa vajon megfelel-e az adott fuvarfeladat jellegének! De ez mind nem elég, ugyanis azt is vizsgálnia kell a tisztelt adózónak, hogy egy EURO 5-ös engedéllyel, valóban EURO 5-ös kocsi érkezett-e?!

Mi is az a CEMT engedély?

CEMT -Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája- által kidolgozott megállapodás, amely a nemzetközi közúti fuvarozást segíti elő, meghatározza annak feltételeit, engedélyeztetését, okmányait. A közlekedési miniszterek több mint 20 éve kötötték a megállapodást, amelynek alapján az egyezményhez csatlakozó országok fuvarozói, adott időtartamra szóló engedély alapján, bizonyos feltételek megléte mellett, korlátlanul fuvarozhatnak egymás országai között. A CEMT egy ún. multilaterális fuvarozói engedély, amely a folyamatosan vezetett fuvarnaplóval együtt érvényes.

Az engedélykötelezettség a 3.5t össztömeget meghaladó járművel fuvarozókra érvényes, azért éves díjat (kb 40000 Ft) kell fizetniük. A közösségi engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság adja ki, Magyarországon kétfélét: egy zöld színű egész évest, és sárga színű 30 napost. A fuvarozói érdekképviseletek álláspontja szerint

“hazánk uniós csatlakozásával a külföldi fuvarozók engedély-felhasználása hatósági ellenőrzéseinek száma megcsappant, amelynek következtében megnőtt a jogosulatlan, az engedély nélküli fuvarozás vagy a többszörös engedély-felhasználás. Az ellenőrizetlenség a magyar fuvarozók piaci pozícióit veszélyezteti, ezért annak helyreállítása kiemelten fontos.”

Az árufuvarozó járművek engedélyhasználatát eddig főként Magyarország területére történő be- vagy kilépéskor ellenőrizte a hatóság. Ezt a bemutatási kötelezettséget terjesztették ki a magyarországi feladókra és címzettekre is azzal, hogy ők is kötelesek vizsgálni az engedélyek meglétét, időbeli hatályát, fuvarfeladatnak való megfelelést, stb.

4/A. § (3) rendelet szerint Magyarországi felrakás helyén a feladó, magyarországi lerakás helyén a címzett is köteles vizsgálni a (2) bekezdésben foglalt engedély meglétét, időbeli hatályát és az adott árutovábbítási feladatnak való megfelelését.

(4) Ha a (2) bekezdésben foglalt engedély hiányzik, nem érvényes, hiányos vagy nem felel meg az adott árutovábbítási feladatnak, a feladó, a címzett köteles azt a közlekedési hatóságnak vagy a vámhatóságnak, illetve a rendőrségnek bejelenteni. A bejelentést kézhez vevő hatóság jogosult a felrakás és lerakás helyén megjelenni, továbbá intézkedni a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a szerinti, valamint az ügyben indokoltnak tartott más eljárás megindítása iránt. Ha az engedély hiánya, érvénytelensége, hiányossága az áru felrakásánál derül ki, a feladó jogosult az áru felrakását megtagadni.

(5) A magyarországi felrakás helyén a feladónak, a magyarországi lerakás helyén a címzettnek a CEMT engedély részét képező fuvarnaplóra vagy a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott engedélyre rá kell vezetnie a felrakás és a lerakás helyét, idejét, valamint az árutovábbítási feladatot végző tehergépjármű kilométeróra állását is. Ezt követően a feladónak, a címzettnek a fuvarnaplóról vagy az engedélyről fénymásolatot(!) kell készítenie, és azt a magyarországi felrakás vagy lerakás helyén vagy a címzett telephelyén a fuvarlevélhez csatoltan egy évig meg kell őriznie, valamint a hatóság kérésére be kell mutatni.”

A KR. 4/A. §-ában meghatározott engedélykezelési, bemutatási, ellenőrzési, fénymásolat-készítési, bejelentési és megőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztóját, aki lehet feladó és címzett is (vagyis aki a fuvart igénybe veszi) 300 ezer forinttal büntethető!

Komment: több évtizedes szállítmányozó gyakorlatunk alatt, engedély nélkül fuvarozóval még nem találkoztunk. Lebukás esetén a “hiénázást” eddig is keményen büntették, nemritkán maga, a fuvarozói vállalkozás forgott kockán. Mindez nem jelenti azt, hogy nincs tilosban járó fuvarozó, de meglátásunk szerint az engedély nélküli fuvarozás eddig sem volt gazdasági vagy társadalmi jelenség. A “magyar fuvarozók védelme” ebben az esetben inkább hangzatos, politikai felhangú, de valójában a hatósági felelősséget áthárító rendelkezés. Az áthárítás és szankcionálás persze olcsóbb, mint a rendelkezésre álló korszerű technikák alkalmazása vagy kialakítása, mint pl. az útdíj esetében. Az ellenőrzés elsősorban a hatósági szervek feladata, hiszen ezért vannak, ezért kapnak fizetést. Kérdésként felmerülhet az is, hogy az ő mulasztásuk vajon jár-e komoly szankcióval, vagy ez csak a civil szférát érinti?

A Magyar Közlöny április 3.-i számában megjelent Kormány 116/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete a közúti fuvarozást érintő egyes kormányrendeletek módosításáról.

Frissítés:
A Magyar Közlöny 2014 április 3-i számában jelent meg a jogosulatlan fuvarozás visszaszorítását célul tűző kormányrendelet, amely tartalmazza az elmaradhatatlan büntetési tételeket is. Újdonság, hogy az áru küldőjének és a címzettnek is meg kell vizsgálnia a fuvarozói engedélyek érvényességét…